
Szul Dl-Korea fvrosa.
1394. november 29-tl 1910-ig, amikor a Japn Csszrsg elfoglalta az orszgot, Korea fvrosa, azutn szak s Dl-Korea sztvlasztsig, a most japn tartomny Chousen fvrosa.
Szul nem csak a legnagyobb vros, hanem Dl-Korea kereskedelmi, ipari s kulturlis kzpontja. 1988-ban az Olimpiai Nyri Jtkoknak adott otthont, valamint 2002-ben egyike volt a Futball Vilgbajnoksg helyszneinek.

Hangang
A vros az orszg szak-nyugati rszn fekszik, az szak-koreai hatr kzelben, tlagosan 87 mterrel a tengerszint felett, a Hangang foly als folysnl, aminek az elgazsai Bukhangang s Namhangang a vros keleti rszn Yangsuri-nl sszeolvadnak.
A vros terletn foly Hangang krlfog nhny szigetet, melyek kzl a legfontosabb a Yeuido.
Namhansanseong

Gwanaksan
A vroskzpontot szmtalan hegy vezi.
Magban a vroskzpontban is a Namsan hegy emelkedik TV- toronnyal s siklval egytt. A Bukhansan hegy a vros szaki rszn, a hegyi erd Namhansanseong pedig dlkeleten tallhat.
A krnyez vlgyekben sok kicsi falu s rgi buddhista kolostor tallhat.
Szultl dlre terl el a Gwanaksan hegy, mint fontos dlhely.
Szul 25 kerletre oszthat, amibl az els hetet 1943-ban rendeztk be.
A kerleletek 522 dong-ra osztdnak, ezek jra 13.787 tong-ra s ezek vgezetl 102.796 ban-ra.
Kerletek Szulban
credit: wikipdia
|